Friday, February 27, 2015

Vizsgaleírások - Irodalomtudomány

Sziasztok!

Meghoztam az Irodalomtudomány vizsga leírását is, ami az egyik legkedvencebb vizsgám lett első félévben.

Szóóval, az Irodalomtudomány vizsgára én személy szerint 4 napot készültem vizsgaidőszakban, viszont bejártam az összes órára (mert mi mást tehetne egy egyetemista, kérem szépen), és csak úgy ittam Tanár úr szavait. ^^
Rengeteget jegyzeteltem is az órákon, és a vizsga előtt a közel 24 oldalnyi jegyzetemet összesűrítettem három oldalba, hogy könnyebben tudjam átnézni míg a vonaton zötykölődöm vizsgára menet.

A vizsga egyébként január 6-án volt, délelőtt 11-től a D25-ben, az új épületben. Ez volt az Irodalomtudomány vizsgák első felvonása is egyben. 

A vizsga a következőképpen nézett ki: egy egyszerű tesztecske volt, a-b-c-d tippelős, amik közül kettő orbitális nagy marhaság volt, egy a "még talán elképzelhető, hogy ez a helyes", egy pedig az "Ó, igen, ez lesz az!" kategória volt. Tényleg volt pár olyan válaszlehetőség, amin jót mosolyogtam a vizsga alatt. Azt hiszem ez volt az a vizsgám, a nyelvtanon kívül talán, ahova mosolyogva ültem be, és végül mosolyogva is jöttem ki. :)

Namármost, maga a teszt 50 kérdésből állt, ebből 30-at előre tudtunk, a másik 20 pedig "zsákbamacska" volt, vagyis nem tudtuk mik lehetnek. Mészáros tanár úr utolsó órán felolvasott egy 60 kérdésből álló listát, amiből 30 kérdés tutifix benne volt a tesztben. Ez a 30 kérdés pedig a teszt 60%-át jelentette, ami pont a kettes ponthatára volt.

Én igazából jobbnak tartottam mind a 60 lehetséges kérdésre megtanulni a választ, amellett, hogy még 3 oldalban "saját nyelven" összefoglaltam a félévet. Célszerű egyébként ilyet is csinálni, nekem legalábbis az volt, úgy érzem több minden maradt meg az agyamban így, mintha csak az órai jegyzetet olvasgattam volna utolsó pillanatig.

Amit pedig nem szabad elfelejteni az bizony-bizony a kötelezők olvasása, vagy legalább azok átfutása. A vizsgában nem is egy olyan kérdés volt, ami pont azt mérte, hogy vajon olvastuk-e a kötelezőket. Sok olyan volt, ami a "ki írta ezt és ezt a művet" vagy az "ez és ez a mű melyik eszmerendszerhez kapcsolódik" kategóriába esett. Volt olyan is, ahol konkrét eszmerendszert kérdezett a tanár úr, ezen belül pedig variálódott, hogy ki a megalkotója vagy éppenséggel mi az adott eszmerendszer lényege és mire alapszik. Szóval ha bent voltunk minden órán rendszeresen, ezekre a kérdésekre már ott megkaptuk a választ.
Ha pedig valaki elég szemfüles volt, még ha egy egészen csöpit le is maradt a következő mondat elejéről, felfirkantotta az információtöredéket a füzetének/jegyzetlapjának a szélére. ;)

A legkedvencebb része a vizsgának (legalábbis számomra) mégis az idézetes feladatok voltak. Bevallom őszintén ezek iránt a feladatok iránt különösen nagy félelmet éreztem vizsga előtt, attól tartottam, a legnehezebb idézeteket kapjuk majd. Nem egészen így lett.

Az idézetekben gyakorlatilag mindig volt valamilyen kulcsszó elrejtve, ami megsúgta, hogy melyik a helyes válasz. Épp csak szépen lassan, minden egyes szót megcsámcsogva kellett elolvasni az idézetet, hogy tutira biztosak legyünk a választásunkban.

Így lett nekem 45 pontom az 50-ből, ezzel pedig bezsebelhettem az egyik ötösöm a tényleges vizsgaidőszak során. (Lesz még jó pár ilyen, akit untat az ötösáradat előre is elnézést kérek. :)) )

No comments:

Post a Comment